Szükséges anyagok:
kálium-nitrát, kénpor Eszközök: kémcsõ, kémcsõfogó, vasállvány, Bunsen-égõ, vegyszeres kanál, mérleg, óraüveg, homokos tál
Végrehajtás:
Mérjünk le táramérlegen 7 g kálium-nitrátot és 3 g kénport. Keverjük össze a két anyagot óraüvegen, majd töltsük egy kémcsõbe. Fogjuk a kémcsövet vasállványba, az állványt tegyük elszívófülkébe. A kémcsõ alá helyezzünk homokos tálat. Melegítsük a kémcsõ alját a gázégõvel. Azt tapasztaljuk, hogy a két szilárd anyag megolvad. Amikor az elsõ felvillanást észleljük, szûntessük meg a melegítést.
A két anyag reakciója igen hevesen, látványosan játszódik le: felül kb. 20 cm hosszúságú világító láng csap ki a kémcsõbõl, maga az olvadék fehéren izzik, majd a fejlõdõ hõtõl a kémcsõ megolvad, ezért kell feltétlenül homokos tálat tenni alá.
Magyarázat:
A kálium-nitrát igen erélyes oxidálószer, a puskapor, pontosabban a fekete lõpor egyik alkotórésze volt. A vegyület hõ hatására bomlik, a felszabaduló oxigén oxidálja a kénport:
A reakció exoterm, a hõmérséklet olyan magasra emelkedik, hogy a 600-700 oC-on lágyuló közönséges üveg megolvad a reakcióhõtõl. A fejlõdõ kén-dioxid szúrós szagú és mérgezõ, ezért kell fülke alatt végezni a kísérletet.
Irodalom:
2. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémai tanításához (Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.)
3. Januschewsky Jarisch: Chemie 1. (Verlag Braumüller, Bécs, 1983.)