Természetes vizek, ásványvizek
A víz jelentõségét már az ókori görög bölcselõk is felismerték, õselemnek tartották.
Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem található. Viszonylag legtisztább a csapadékvíz, de ez is tartalmaz a levegõbõl kioldott gázokat, sõt szilárd szennyezéseket is. Ha viszont földre hullott, abból különbözõ anyagokat old ki, elsõsorban a talaj minõségétõl és összetételétõl függõen. A természetes vizek tehát tartalmazhatnak oldott gázokat és különbözõ, eredetileg szilárd anyagokat, fõleg sókat.
Természetes vizek
A Föld vizes bolygó.
Felszínének 71%-át víz borítja. A tengervíz magas sótartalma miatt ivásra, öntözésre, mosásra, a legtöbb ipari célra nem alkalmas. A teljes földi vízkészletnek csak 1,2%-a édesvíz, ezzel kell gazdálkodnunk.
Édesvízkészleteink:
A víz összetétele sok tényezõtõl függ. (Talaj szerkezete...)
A jó ivóvízzel szemben számos követelményt támasztunk. Minõsítése kémiai, biológiai és bakteriológiai feltételekhez kötött. A kifogástalan ivóvíznek teljesen átlátszónak, lebegõ anyagoktól, kellemetlen szagtól és íztõl mentesnek kell lennie. Hõmérséklete 7-15 oC legyen. Ezeket a követelményeket szabványok foglalják össze.
Az ivóvíz szennyezettségére vonatkozóan általában a kémiai oxigénigényt, a nitrát (NO3-), a nitrit (NO2-), az ammónium (NH4+) és a klorid (Cl -)ionokat szokás vizsgálni. A magas nitráttartalom komoly problémákat okozhat. Az ivóvízszabvány szerint a megengedhetõ nitrátszennyezés 20 mg/liter.
Háromezer településünkbõl hatszázban az ott élõ kb. 260 000 ember zacskós ivóvizet fogyaszt, mert az ivóvíz nitráttartalma több mint 50 mg/liter.
Csecsemõk számára még a fürdés is halálos lehet ilyen vízben, felnõtteknél a nitrátos víz fogyasztása pedig növeli a daganatos megbetegedések számát.
Ha a vezetékes víz minõsége panaszra ad okot, azt a helyi vízmû kérésre megvizsgálja.
Ásványvizek
A kémiai összetétel szerint ásványvíznek tekinthetõ minden olyan forrás vagy kútvíz, amely literenként 1000 mg oldott szilárd anyagot tartalmaz. Ásványvíznek minõsíthetõ az a víz is, amelyben az oldott anyag 1000 mg/liter-nél kevesebb, de a ritkán elõforduló, biológiailag aktív elemeket jól meghatározható mennyiségben tartalmazza.
A gyógyhatású elemeket is tartalmazó vizeket gyógyvizeknek nevezzük
Az ásvány- és gyógyvizeket gyógyászati célra belsõleg és külsõleg is alkalmazhatjuk. Belsõleg általában ívókúrák formájában, külsõleg fürdõzésre.
Az ásvány- és gyógyvizek csoportosítása kémiai összetételük alapján történhet. A leggyakrabban elõfordulók:
alkáli-hidrogén-karbonátos vizek (alkalikus vizek)
kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vizek
szulfátos vizek (keserû vizek)
Magyarország ásvány- és gyógyvizekben igen gazdag, alig van Földünknek olyan része, ahol ilyen kis területen ilyen sok víz törne fel.
Hévizi tó
Ezen vizek felhasználásának történelmi hagyományai vannak. A kilencvenes évekre Magyarországon is újra divatba jött az ásványvizek fogyasztása. Jelenleg 75 hazai kút és forrás szolgáltat elismert ásványvizeket, s ezek közül huszonegyet palackoznak is. Legismertebbek: Kristályvíz, Harmatvíz, Apenta, Óbudai Gyémánt.
Részletes angol nyelvû ismertetõt találhat az ásványvizekrõl, ha ide kattint.
Minden természetkedvelõ figyelmét felhívjuk arra, hogy a Természetbúvár és az Élet és Tudomány címû folyóiratokban is találkozhat ilyen témával.
Felhasznált irodalom:
Nyilasi János:
A víz (Gondolat, Budapest, 1976.)
Dr. Takács Sándor:
Az ember és környezete (Veszprémi Egyetem, 1994.)
Dr. Száraz Péter-dr. Német Rozália-dr. Kohl Ágnes:
Ember és környezete (NSZI, Bp, 1996.)
A dolgozatot készítette :
Kazinczyné Darnai Erzsébet ( Petõfi S. Közgazdasági SZKI és Gimn., Bp. XV.ker.)
Tóth Katalin (Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Bp. I.ker.)
Minden kémiatanár szíves figyelmébe ajánljuk a Kation címû elektronikus folyóiratot.
Sajnos az iskoláinknak még nincs honlapja, reméljük, hamarosan lesz.