Természetes vizek, ásványvizek

A víz jelentõségét már az ókori görög bölcselõk is felismerték, õselemnek tartották.

Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem található. Viszonylag legtisztább a csapadékvíz, de ez is tartalmaz a levegõbõl kioldott gázokat, sõt szilárd szennyezéseket is. Ha viszont földre hullott, abból különbözõ anyagokat old ki, elsõsorban a talaj minõségétõl és összetételétõl függõen. A természetes vizek tehát tartalmazhatnak oldott gázokat és különbözõ, eredetileg szilárd anyagokat, fõleg sókat.

Természetes vizek

A Föld vizes bolygó.

Felszínének 71%-át víz borítja. A tengervíz magas sótartalma miatt ivásra, öntözésre, mosásra, a legtöbb ipari célra nem alkalmas. A teljes földi vízkészletnek csak 1,2%-a édesvíz, ezzel kell gazdálkodnunk.

Édesvízkészleteink:

A víz összetétele sok tényezõtõl függ. (Talaj szerkezete...)

A jó ivóvízzel szemben számos követelményt támasztunk. Minõsítése kémiai, biológiai és bakteriológiai feltételekhez kötött. A kifogástalan ivóvíznek teljesen átlátszónak, lebegõ anyagoktól, kellemetlen szagtól és íztõl mentesnek kell lennie. Hõmérséklete 7-15 oC legyen. Ezeket a követelményeket szabványok foglalják össze.

Az ivóvíz szennyezettségére vonatkozóan általában a kémiai oxigénigényt, a nitrát (NO3-), a nitrit (NO2-), az ammónium (NH4+) és a klorid (Cl -)ionokat szokás vizsgálni. A magas nitráttartalom komoly problémákat okozhat. Az ivóvízszabvány szerint a megengedhetõ nitrátszennyezés 20 mg/liter.

Háromezer településünkbõl hatszázban az ott élõ kb. 260 000 ember zacskós ivóvizet fogyaszt, mert az ivóvíz nitráttartalma több mint 50 mg/liter.

Csecsemõk számára még a fürdés is halálos lehet ilyen vízben, felnõtteknél a nitrátos víz fogyasztása pedig növeli a daganatos megbetegedések számát.

Ha a vezetékes víz minõsége panaszra ad okot, azt a helyi vízmû kérésre megvizsgálja.

Ásványvizek

A kémiai összetétel szerint ásványvíznek tekinthetõ minden olyan forrás vagy kútvíz, amely literenként 1000 mg oldott szilárd anyagot tartalmaz. Ásványvíznek minõsíthetõ az a víz is, amelyben az oldott anyag 1000 mg/liter-nél kevesebb, de a ritkán elõforduló, biológiailag aktív elemeket jól meghatározható mennyiségben tartalmazza.

A gyógyhatású elemeket is tartalmazó vizeket gyógyvizeknek nevezzük

Az ásvány- és gyógyvizeket gyógyászati célra belsõleg és külsõleg is alkalmazhatjuk. Belsõleg általában ívókúrák formájában, külsõleg fürdõzésre.

Az ásvány- és gyógyvizek csoportosítása kémiai összetételük alapján történhet. A leggyakrabban elõfordulók:

Magyarország ásvány- és gyógyvizekben igen gazdag, alig van Földünknek olyan része, ahol ilyen kis területen ilyen sok víz törne fel.

Hévizi tó

Ezen vizek felhasználásának történelmi hagyományai vannak. A kilencvenes évekre Magyarországon is újra divatba jött az ásványvizek fogyasztása. Jelenleg 75 hazai kút és forrás szolgáltat elismert ásványvizeket, s ezek közül huszonegyet palackoznak is. Legismertebbek: Kristályvíz, Harmatvíz, Apenta, Óbudai Gyémánt.

Részletes angol nyelvû ismertetõt találhat az ásványvizekrõl, ha ide kattint.

Minden természetkedvelõ figyelmét felhívjuk arra, hogy a Természetbúvár és az Élet és Tudomány címû folyóiratokban is találkozhat ilyen témával.

Felhasznált irodalom:

A dolgozatot készítette :

Minden kémiatanár szíves figyelmébe ajánljuk a Kation címû elektronikus folyóiratot.