Nagy energiájú elektronok vékony nyalábja
gõzsugáron halad át. A gõzmolekulák
atommagjainak és elektronburkának elektromos terén
az elektronok elhajlanak, szóródnak, és hullámtermészetük
folytán interferenciagyûrûket hoznak létre. A
gyûrûk helyzetébõl, pontosabban a szórt
elektronok irány szerinti eloszlásából meg
tudjuk határozni, hogy a molekulán belül milyen atommagtávolságok
fordulnak elõ. Így megkapjuk a kötéshosszakat,
a távolságokból pedig trigonometriai számításokkal
a kötésszögeket.
Kapott információ:
kötéstávolság
kötésszög
Berendezés
elvi felépítés
egy modern
mérõmûszer
Mérés
így
keletkezik a diffraktogram
Ag atomokkal
szennyezett Si elektrondiffrakciós képe
