Az APPE mérési módszere egyszerû volt (hasonlóan a SEMI programhoz), a pH mérésére ú.n. non-bleeding pH-indikátorcsikot használt. Egy ízben a részt vevõk teljesítõképességének ellenõrzésére az iskolák számára ismeretlen pufferoldat pH-ját is meg kellett mérni. Ezt 81 %-os sikerességgel oldották meg. A mérési módszer és az eredmények értékelésénél figyelembe kell azonban venni, hogy az esõvíz, bármilyen savas is, kémiailag igen tiszta, híg, kis ionerõsségû, mintegy 0,0001- 0,00001 mol/dm3 koncentrációjú oldat. Ennek a mérése, a tisztaság betartása kényes feladat. A mérési adatokat ennek megfelelõen szabad csak értékelni. A pufferoldatos kalibrálás és a rövid áztatási idõ minden esetre kétséges. Másrészt azonban az APPE-ban részt vettek hatalmas száma igen jó statisztikát tesz lehetõvé. Nagy elõny továbbá, hogy napi, azonnali mérést végeztek, amelyekre csak a professzionális automata állomások vannak berendezkedve. Az átlageredmények értékelésénél tekintetbe kell venni, hogy
1. nem tudták kalkulálni a csapadék mennyiségét,Az APPE átfogó voltára az alábbi táblázat jellemzõ. A vizsgálat minden évben csak egy hónapra terjedt ki, ez azonban a csapadékos õszi idõszakra esett.
2. az átlagolást helyesen a pH logaritmusos definíciója szerint kell elvégezni,
3. ilyen jellegû adatok elemzésénél célszerû az adott helyszínekre vonatkozó hisztogramos eloszlás értelmezése is.
év | részt vevõország | iskolák száma | feldolgozott mérési adatok | mérési idõszak |
1992 | 12 | 3550 | ? | 9. 28 - 10. 23 |
1993 | 13 | 3250 | ? | 10. 11 - 11. 5 |
1994 | 12 | 2860 | 21220 | 10. 11 - 11. 5 |
1995 | 13 | 2040 | 14432 | 10.9 - 11. 3 |
1996 | 14 | 2531 | 18761 | 10. 22 -11. 15 |
Az APPE eredmények összesítésébõl leszûrhetõ, hogy Európa vizsgált területének északi részein a csapadék savasabb, mint a középsõ és déli részein. Ez nagyjából megfelel a tudományos feldolgozások tapasztalatainak. Lényegesebb eltérés az, hogy az irodalom szerint Baltikumban általában savasabb esõket regisztrálnak. (Átlagos adatok Európára: Skandinávia, Lengyelország 4,0-4,5, Dánia, Baltikum, Finnország 4,0, Közép-Európa, Magyarország 4,5-5). A vizsgált idõszak rövid volt, évente egy hónap. Ennek megfelelõen a komolyabb értékeléshez a mindenkori széljárás figyelembe vétele szükséges. Az APPE térképei mellett közölt széltérképek segítségével egy-egy területre ez megtehetõ. Mivel napról napra nagyon változik a szélirány, és a huzamosabb esõzés is módosítja a savas esõt, ezért az adatokat óvatosan lell kezelni. Minden esetre a savas esõ térkép nincs teljes összhangban a kén kiülepedésének adataival, ami Közép-Európában a legnagyobb.
Az APPE eredményeinél tekintetbe kell venni a következõket is. A mérések csak az esõ savasságára vonatkoztak, a teljes savasodáshoz figyelembe kell venni a száraz ülepedést is, amit kb. azonos mértékûnek lehet venni. A szálló por által szállított savasság azonban általában kisebb távolságra jut csak el. Az APPE Report-okban a savasság okaként állandóan csak a kénrõl van szó. Ez téves következtetésre ad alkalmat. Tudvalévõ, hogy a SO2 mellett a NOx is jelentõsen (40-50 %-ban) járul hozzá a savas esõhöz. Sõt, miközben a a fejlõdõ környezetvédelmi technológiák eredményeként az SO2 kibocsátás stagnál, addig az NOx kibocsátás évrõl évre növekszik. Az APPE keretében mért savas esõ adatokban mind a SO2 mind a NOx hatása benne van.
Érdekesek az APPE Magyarországra vonatkozó
adatai. Az APPE Reportok rendszerensen mint savas esõtõl
mentes országot említik. Rendszeresen semleges, esetenként
lúgos (>5,6) esõket mértek. A közölt adatok
a következõk.
év | pH |
1992 | 4,9-5,6 |
1993 | 5,3-5,9 |
1994 | 5,0-5,4 |
1995 | 5,0-5,4 |
1996 | 5,0-5,4 |
A SEMI program szerint ezzel szemben esetenként igen erõsen savas esõk is esnek (pH= 3,5-4,5). Ehhez tudni kell, hogy a SEMI program keretében a részt vevõ 80-100 iskola diákjai a méréseket az egész évben végezték. Az értékelést a pH-eloszlási hisztogramokkal célszerû megtenni. A karbonátos semlegesítõdés lehetséges, de ez fõleg száraz idõszakokban, inkább nyáron jellemzõ (pl. ú.n. jászpor). A savas ülepedés napi átlagban kb. 10-4 mol/m2 naponta, kb. 10-2 mol/m2 évente.
Összefoglalva az Air Pollution Project Europe (APPE) valamint Savas Esõ Mérése Iskolákban (SEMI) diák kutató projektek legfontosabb tanulságai és eredményei a következõk:
1. A savas esõt lehet mérni az iskolák adottságai mellett is, a szükséges gyakorlat elsajátítható. Ennek nagy a nevelõ hatása.
2. A mérési felszerelés olcsó, és ennek ellenére jól használható (ha nem is professzionális) eredményeket ad.
3. A kellõ statisztika érdekében a méréseket huzamosan kell folytatni.
3. Az 5,5 fölötti adatok kérdések, bár kétségen kívül elõfordul lúgos esõ is.
4. A kémiai értelmezésnél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a kén-dioxid, hanem a nitrogén-oxidok is felelõsek a savas esõért, és ez különösen a fejlett országokban számottevõ (közlekedés, gázturbinák).