Ablak

 
 A savas esõ mérése az Air Pollution Project Europe keretében
Dr. Riedel Miklós
ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
 
 Az Air Pollution Project Europe (APPE) savas esõ mérési sorozat 6 éven keresztül (1992-1997) évente mintegy 3000 iskolában, vélhetõen tíz- húszezer diákot mozgatott meg évente, vont be egy tudományosan is értékelhetõ vizsgálatsorozatba. Kevés ehhez hasonló nagyszabású akció volt ezen kívül világszerte, jelentõsége ennek megfelelõen kiemelkedõ. A projekt legfontosabb eredménye valószínûleg az, hogy az iskolás diákok megtanulták, hogy környezetük kémiai adatai mérhetõek, és ha valahol környezetszennyezés, vagy bármely más anomália mutatkozik, arra felhívhatják a lakosság és az illetékesek figyelmét. Megjegyezzük, hogy Magyarországon 1989 és 1995 között mintegy 80-100 iskola részvételével folytattunk nagy sikerrel és érdeklõdés mellett hasonló indíttatású környezetvizsgálati projektet (SEMI, Savas Esõ Mérése Iskolákban). Az APPE-ban Észak- és Kelet-Európai országok vettek részt. Érdeles lett volna az iparilag fejlettebb, de jobb környezetvédelemmel rendelkezõ nyugati országok részvétele is. Hiányoljuk ezeket az adatokat.

 Az APPE mérési módszere egyszerû volt (hasonlóan a SEMI programhoz), a pH mérésére ú.n.  non-bleeding pH-indikátorcsikot használt. Egy ízben a részt vevõk teljesítõképességének ellenõrzésére az iskolák számára ismeretlen pufferoldat pH-ját is meg kellett mérni. Ezt 81 %-os sikerességgel oldották meg. A mérési módszer és az eredmények értékelésénél figyelembe kell azonban venni, hogy az esõvíz, bármilyen savas is, kémiailag igen tiszta, híg, kis ionerõsségû, mintegy 0,0001- 0,00001 mol/dm3 koncentrációjú oldat. Ennek a mérése, a tisztaság betartása kényes feladat. A mérési adatokat ennek megfelelõen szabad csak értékelni. A pufferoldatos kalibrálás és a rövid áztatási idõ minden esetre kétséges. Másrészt azonban az APPE-ban részt vettek hatalmas száma igen jó statisztikát tesz lehetõvé. Nagy elõny továbbá, hogy napi, azonnali mérést végeztek, amelyekre csak a professzionális automata állomások vannak berendezkedve. Az átlageredmények értékelésénél tekintetbe kell venni, hogy

1. nem tudták kalkulálni a csapadék mennyiségét,
2. az átlagolást helyesen a pH logaritmusos definíciója szerint kell elvégezni,
3. ilyen jellegû adatok elemzésénél célszerû az adott helyszínekre vonatkozó  hisztogramos eloszlás értelmezése is.
 Az APPE átfogó voltára az alábbi táblázat jellemzõ. A vizsgálat minden évben csak egy hónapra terjedt ki, ez azonban a csapadékos õszi idõszakra esett.
 
 
év  részt vevõország  iskolák száma  feldolgozott mérési adatok  mérési idõszak
1992 12 3550 ? 9. 28 - 10. 23
1993 13 3250 ? 10. 11 - 11. 5
1994 12 2860 21220 10. 11 - 11. 5
1995 13 2040 14432 10.9 - 11. 3
1996 14 2531 18761 10. 22 -11. 15
 

 Az APPE eredmények összesítésébõl leszûrhetõ, hogy Európa vizsgált területének északi részein a csapadék savasabb, mint a középsõ és déli részein. Ez nagyjából megfelel a tudományos feldolgozások tapasztalatainak. Lényegesebb eltérés az, hogy az irodalom szerint Baltikumban általában savasabb esõket regisztrálnak. (Átlagos adatok Európára: Skandinávia, Lengyelország 4,0-4,5, Dánia, Baltikum, Finnország 4,0, Közép-Európa, Magyarország 4,5-5). A vizsgált idõszak rövid volt, évente egy hónap. Ennek megfelelõen a komolyabb értékeléshez a mindenkori széljárás figyelembe vétele szükséges. Az APPE térképei mellett közölt széltérképek segítségével egy-egy területre ez megtehetõ. Mivel napról napra nagyon változik a szélirány, és a huzamosabb esõzés is módosítja a savas esõt, ezért az adatokat óvatosan lell kezelni. Minden esetre a savas esõ térkép nincs teljes összhangban a kén kiülepedésének adataival, ami Közép-Európában a legnagyobb.

 Az APPE eredményeinél tekintetbe kell venni a következõket is. A mérések csak az esõ savasságára vonatkoztak, a teljes savasodáshoz figyelembe kell venni a száraz ülepedést is, amit kb. azonos mértékûnek lehet venni. A szálló por által szállított savasság azonban általában kisebb távolságra jut csak el. Az APPE Report-okban a savasság okaként állandóan csak a kénrõl van szó. Ez téves következtetésre ad alkalmat. Tudvalévõ, hogy a SO2 mellett a NOx is jelentõsen (40-50 %-ban) járul hozzá a savas esõhöz. Sõt, miközben a a fejlõdõ környezetvédelmi technológiák eredményeként az SO2 kibocsátás stagnál, addig az NOx kibocsátás évrõl évre növekszik. Az APPE keretében mért savas esõ adatokban mind a  SO2 mind a NOx hatása benne van.

 Érdekesek az APPE Magyarországra vonatkozó adatai.  Az APPE Reportok rendszerensen mint savas esõtõl mentes országot említik. Rendszeresen semleges, esetenként lúgos (>5,6) esõket mértek. A közölt adatok a következõk.
 
 
év  pH
1992  4,9-5,6
1993  5,3-5,9
1994  5,0-5,4
1995  5,0-5,4
1996  5,0-5,4
 

A SEMI program szerint ezzel szemben esetenként igen erõsen savas esõk is esnek (pH= 3,5-4,5). Ehhez tudni kell, hogy a SEMI program keretében a részt vevõ 80-100 iskola diákjai a méréseket az egész évben végezték. Az értékelést a pH-eloszlási hisztogramokkal célszerû megtenni. A karbonátos semlegesítõdés lehetséges, de ez fõleg száraz idõszakokban, inkább nyáron jellemzõ (pl. ú.n. jászpor). A savas ülepedés napi átlagban kb. 10-4 mol/m2 naponta, kb. 10-2 mol/m2 évente.

 Összefoglalva az Air Pollution Project Europe (APPE) valamint Savas Esõ Mérése Iskolákban (SEMI) diák kutató projektek legfontosabb tanulságai és eredményei a következõk:

1. A savas esõt lehet mérni az iskolák adottságai mellett is, a szükséges gyakorlat elsajátítható. Ennek nagy a nevelõ hatása.
2. A mérési felszerelés olcsó, és ennek ellenére jól használható (ha nem is professzionális) eredményeket ad.
3. A kellõ statisztika érdekében a méréseket huzamosan kell folytatni.
3. Az 5,5 fölötti adatok kérdések, bár kétségen kívül elõfordul lúgos esõ is.
4. A kémiai értelmezésnél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a kén-dioxid, hanem a nitrogén-oxidok is felelõsek a savas esõért, és ez különösen a fejlett országokban számottevõ (közlekedés, gázturbinák).