A NÁD


A nád levele kétszer, a szára háromszor több nitrogént képes felvenni a tápanyagdús vízből, mint a tisztából. A nádasok átlagosan 150 méter szélesek.

A tömött nádas hektáronként:

A nádrizomában a foszfor is felhalmozódik és több évig ott tárolódik. A nádgyökerek közelében, 1 g-nyi üledékben kb. 100 milliárd nitrogéngázt felszabadító baktérium él, tízszer több, mint a gyökerektől távol. 10-12 tonna gázt szabadítanak fel évente. Ez a vízben oldódik és az algák számára felvehető lesz. A folyamat egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, mintha szennyvizekkel jut nitrogén a vízbe.
 

A parti nádas sajnos csökken:


A partvonal 235 km hosszú, amelyből 75 km "biológiai sivatag"-nak tekinthető, mert kő és betonfal.
2010-ig a véglegesen szabályozott partok hossza 115 km-re, ezen belül a közterületű (kemping, strand; sétány) 100 km-re nő. Az összes partszakasz 51 %-a természetes állapotban marad.

A nádas megfogyatkozását a "békanyál"-nak nevezett zöld fonalas alga is elősegíti, mert:
 

A nád és a többi vízinövény (tócsagazfélék, fésűshínár, kolokán) a nitrogénterhelés 95%-át, a foszforterhelés 90%-át távolítja el a vízből.

Foglaljuk össze a nádas értékét:

- létével és élettevékenységével elősegíti a Balaton-vízzé válás folyamatát;
- védi a tavat, mint mechanikai szűrő, mint tápanyagfelvevő és -megkötő,
- védi a tavat az eróziótól,
- életteret teremt a vízi élővilágnak,
- esztétikai szépsége nélkülözhetetlen a természetes tópartnál,
- iparilag is hasznos növény.