Ismét tekintsünk a múltba, hogy tárgyilagosan értékelhessük a jelent.
Ivóvízművek víztermelése 1000m3/nap
1957
10
1960
15
1965
20
1970
40
1971
70
1975
100
1980
135
1986
154
Szennyvíztisztító kapacitás 1000 m3/nap
1957
1,2
1960
5
1965
10
1970
12
1971
14
1975
30
1980
41
1986
73
(Vizszennyezésről részletesebben)
A közműolló helyzete 1990 körül
A Balatont szinte teljesen körülöleli a regionális vízellátó gerincvezeték. A rendszerek felszíni (balatoni) és felszín alatti (főleg karsztvíz) vízbázisból nyerik a vizet.
Három fő regionális rendszer működik:
- A Délkelet-Balatoni Regionális Vízmű
Kenesétál Öszödig tart és felszíni vízzel dolgozik,
38 000 m3-t szolgáltatva naponta.
- A Nyugat-Balatoni Regionális Vízmű Öszödtől Zánkáig látja el a területet kb. 78 ezer m3 ivóvízzel.
- Az Északkelet-Balatoni Regionális Vízmű Balatonakalitól Balatonalmádig, kb. 45 ezer m3 vizet szolgáltat naponta.
Vannak önellátó intézmények is a Balaton partján. PI. a saját víztoronnyal
rendelkező Balatoni Gyermeküdülő Központ Zánka mellett.
Ha azt hisszük, hogy a vízművek elegendő ivóvizet szolgáltatnak, tévedünk.
Csúcsidőben időszakos vízhiány és nyomásesés okoz kellemetlenségeket.
A jövőbe látó tervek szerint 2010-re a vízellátás
370 000 m3/nap teljesítményre emelkedik.
Közhely, de tény:
aki vizet használ, szervizet termel. Eredendő gond a szennyvíz kezelése,
elvezetése.
A szennyvíz sorsa kétféle:
Egyrészt tisztítják, másrészt elvezetik, hogy még tisztítva se jusson
a Balatonba. Ez az eszményi gondolat ma még jórészt csak terv. Sajnos,
a megszámlálhatatlan házi emésztő mellett, amelyek többé-kevésbé a talajvizet
szennyezik, számos üdülő önálló szennyvíztisztítója kezelés után egyenesen
a Balatonba csorgatja napi „termékét”.