Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különbözô ágaiban tevékenykedtek, jelentôs szerepük volt az oroszországi olajlelôhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentôs találmány is fûzôdik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévô kovaföld fölitta, és az így képzôdô, jól kezelhetô anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörûen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyészô mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendô filantrópiája vezette a világbéke elômozdításának gondolatához.

Nobel nem nôsült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, az általa - enyhén szólva - nem különösebben becsült jogászok közremûködése nélkül. A jogi pontatlanságok azután késôbb sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

Vissza a lap tetejére

Vissza a kezdõlapra