A PAPÍR főoldal      A PAPÍR


 



A papír története 


    Nem teljesen tisztázott, hogy ki volt a papír feltalálója, de a legelfogadottabb nézet szerint i. sz. 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt, fegyvertárának igazgatója Caj-lun javasolta a papír bevezetését a selyem helyett. Már korábban is készítettek selyem- vagy rongydarabkákból pépet, majd ebbõl "papírt", azonban a selyem nagyon drága anyag volt. Felhasználták egyes vidékeken a papíreperfa kérgét is, melyet fahamuval fõztek majd pépesítettek. Ebbõl a fakéregbõl még ma is különleges lapokat készítenek Japánban.
    A Kínában kialakult õsi eljárás szerint a nyersanyag bambusznád  volt. A szálakat elõször durva rostokká zúzták és 100 napig meszes oldatban áztatták. Ezután tiszta vízbe tették és három hétig benne hagyták. A teljesen szétázott rostokat egy nehéz kalapáccsal összezúzták. Üstökben lúgos közegben fõzték , majd a pépet átmosták és kiteregették a napra fehéredni. Gyakori forgatással érték el az egyenletes színt. Tíz nap után kõlapokon majd kõmozsarakban finomra zúzták a pépet és fakádakban vízzel csomómentesre elkeverték. Ehhez valamilyen növény gyökerének ragadós levét adagolták és jól összekeverték.

Ezt is papírból készítették?!!!?Fakeretre erõsített bambuszszitára merítettek a pépbõl egy keveset, rázogatással elegyengették. A nedves papírlapokat a szitáról történt lefejtésük után egymásra helyezték és kõ nehezékekkel kipréselték a víz egy részét. Sajtolás után a lapokat fehér tégalfalon egyenként szárították. Az így elkészült lapokra tintával és tussal is remekül lehetett írni. A szakmai titkokat a mesterek féltve õrizték és csak taníványaiknak adták tovább. A selyem készítéséhez hasonlóan ezt a titkot is megfejtették az arabok.

 363-ban jelent meg az elsõ pekingi újság, 660-ban pedig már papírpénzt használtak a kínaiak. A könyvnyomtatás is kínai találmány, a legrégibb (i. sz. 868) õsnyomatot Stein Aurél magyar orientalista professzor fedezte fel Tunhuangban .
Az arabok kizárólag rongyhulladékból készítették a papírt és ez terjedt el Európában is. Olaszországban a XII. században terjedt el használata és innen került Magyarországra az Anjouk korában. Legrégibb papír emlékünk egy 1310-ben készült oklevél.
A növekvõ igények miatt (Gutenberg) új nyersanyagokat kellett keresni és egyre jobb gépeket alkalmazni.

 Papírhelyzet 1834-ben
"A papirost, melyet kevés évvel ezelõtt csak ív szerint készítettek, most Angliában nemcsak rõf - de mérföld számra rendelik és adják el. Mily szerencsés kilátás írói korszakunkra s papiros pusztító s világot írkálás által kormányzó és boldogító s alrendû tudós és tudatlan írókra nézve! - A Staffordshire-Mercury egy gyárosnak következõ levélbeli megrendelését közli Fourdrinier úrhoz Newcastlebe: Ne sajnáljon nekem Uraságod legjobb nyomtató papirosából 10 mérföldet küldeni, jelesül 6 mérföldet a 30 hüvelyknyi szélesbõl és 4 mérföldet a 22 hüvelyknyibõl. A papiros Fourdrinier György metodusa szerint fahengerekre legyen feltekerve."
 (A "Társalkodó" 1834-es évfolyama nyomán. Magyar Könyvszemle, 1939.)

    Csak 1840 óta használ fát a papíripar. Ez tulajdonképpen szerencse, mert a rongypapírok sokkal idõtállóbbak. A fa lignin tartalma miatt a papír gyorsan sárgul, a cellulóz hidrolízise következtében pedig töredezik és viszonylag rövid idõ alatt (5-75 év) elpusztul. A folyamatot a papír savasságának csökkentésével lehet lassítani. Becslések szerint például az amerikai kongresszusi könyvtár 19 millió könyvének több mint harmadát csak restaurálás után használhatják az olvasók.
 

előző oldal
oldal eleje
következő oldal

Kation