A PAPÍR A PAPÍR
Fakeretre erõsített bambuszszitára merítettek a pépbõl egy keveset, rázogatással elegyengették. A nedves papírlapokat a szitáról történt lefejtésük után egymásra helyezték és kõ nehezékekkel kipréselték a víz egy részét. Sajtolás után a lapokat fehér tégalfalon egyenként szárították. Az így elkészült lapokra tintával és tussal is remekül lehetett írni. A szakmai titkokat a mesterek féltve õrizték és csak taníványaiknak adták tovább. A selyem készítéséhez hasonlóan ezt a titkot is megfejtették az arabok.
363-ban jelent meg az elsõ
pekingi újság, 660-ban pedig már papírpénzt
használtak a kínaiak. A könyvnyomtatás is kínai
találmány, a legrégibb (i. sz. 868) õsnyomatot
Stein Aurél magyar orientalista professzor fedezte fel Tunhuangban
.
Az arabok kizárólag rongyhulladékból
készítették a papírt és ez terjedt el
Európában is. Olaszországban a XII. században
terjedt el használata és innen került Magyarországra
az Anjouk korában. Legrégibb papír emlékünk
egy 1310-ben készült oklevél.
A növekvõ igények
miatt (Gutenberg) új nyersanyagokat kellett keresni és egyre
jobb gépeket alkalmazni.
Papírhelyzet 1834-ben
"A papirost, melyet kevés
évvel ezelõtt csak ív szerint készítettek,
most Angliában nemcsak rõf - de mérföld számra
rendelik és adják el. Mily szerencsés kilátás
írói korszakunkra s papiros pusztító s világot
írkálás által kormányzó és
boldogító s alrendû tudós és tudatlan
írókra nézve! - A Staffordshire-Mercury egy gyárosnak
következõ levélbeli megrendelését közli
Fourdrinier úrhoz Newcastlebe: Ne sajnáljon nekem Uraságod
legjobb nyomtató papirosából 10 mérföldet
küldeni, jelesül 6 mérföldet a 30 hüvelyknyi
szélesbõl és 4 mérföldet a 22 hüvelyknyibõl.
A papiros Fourdrinier György metodusa szerint fahengerekre legyen
feltekerve."
(A "Társalkodó"
1834-es évfolyama nyomán. Magyar Könyvszemle, 1939.)
Csak 1840 óta
használ fát a papíripar. Ez tulajdonképpen
szerencse, mert a rongypapírok sokkal idõtállóbbak.
A fa lignin tartalma miatt a papír gyorsan sárgul, a cellulóz
hidrolízise következtében pedig töredezik és
viszonylag rövid idõ alatt (5-75 év) elpusztul. A folyamatot
a papír savasságának csökkentésével
lehet lassítani. Becslések szerint például
az amerikai kongresszusi könyvtár 19 millió könyvének
több mint harmadát csak restaurálás után
használhatják az olvasók.
|