A PAPÍR
A PAPÍR
Restaurálás,
tárolás
A papírba
több forrásból kerül savas anyag. Fõleg
a gyártás során adagolt töltõanyag, a
timsó a fõ bûnös.
[Al(H2O)6]3+
+
H2O
®
[Al(OH)(H2O)5]2+
+
H3O+
A nem cellulóz alkotórészek
(lignin) bomlásakor is savak keletkeznek,továbbá
a
levegõ egyes szennyezõi (SO2 és NO2)
okoz még gondot. Mivel a papír savas bomlása már
nem fordítható vissza, nagyon fontos a megelõzés,
a megfelelõ tárolás. Hûvös helyen lassabban
játszódik le a hidrolízis. Védeni kell a fénytõl,
az oxigéntõl és az ózontól is. Levéltári
anyagok esetén külön gond, hogy a karton tároló
dobozók nagyon savas papírból készültek
és ezekbõl a savak az értékes iratokba is bejuthatnak.
A legfontosabb
a papír savtartalmának csökkentése. A kezelendõ
lapot lúgos oldatba merítik ügyelve hogy az oldószer
ne legyen a tinta vagy festék oldószere is. A restaurálás
külön fejezete a tinták és festékek rögzítése
és védelme. Olyan anyagokat igyekeznek használni,
melyek a tintát megfogják, nem engedik halványodni,
de a tisztító és fertõtlenitõ szerek
számára átjárhatóak. Ilyen például
a poli(metil-metakrilát) toluol és aceton keverékében
oldva 5%-os töménységben.
Kidolgoztak olyan
savtalanító eljárást is, melynek erdeményeként
a papírban lúgtartalék jön létre megakadályozva
a további savasodást. A kezelés végére
MgO, Mg(OH)2 és MgCO3 halmozódik
fel a lapokban. Eme három Mg-vegyület védi a papírt
az oxidatív bomlástól is. Ma ezt a módszert
használják a könyvek megóvására
legelterjedtebben, de az oldószerként használt freonok
( pl. CCl2F2 vagy C2Cl3F3)
felváltásán még dolgoznak.
Kation