Szûkebb értelemben allotrópiának nevezzük azt a jelenséget, amikor bizonyos elemek több kristályszerkezeti módosulatban is elôfordulnak. Tágabb értelemben ide sorolhatunk több molekulaszerkezeti elôfordulást is, azaz értelmezésünk kiterjedhet a folyadék, illetve a gáz halmazállapotra is. Tulajdonképpen nincsen nagy különbség a szûkebb, illetve a tágabb értelemben vett allotrópia között, hiszen pl. az ózon mind gáz, mind pedig kristályos állapotban lényegesen különbözik az oxigénmolekulától. Nem fér bele azonban a meghatározásba az amorf állapotú szilárd anyag, tehát pl. a szén esetében az amorf szén. Mint látni fogjuk, az amorf szén részben mikrokristályos, részben pedig torzult szerkezetû grafit, melynek tulajdonságai, éppen nem pontosan meghatározott szerkezete miatt, rendkívül tág határok között változhatnak.
elektronegativitás
A kötött atom elektronvonzó
képességét jellemzõ szám.
Ionizációs
energia
Megadja, hogy mekkora energia szükséges
1 mol alapállapotú szabad atomból a legkönnyebben
leszakítható elektron eltávolításához.
Grafitálás: Antracitot levegõtõl elzárt térben SiO2-katalizátor jelenlétében 2500-3000 oC-ra hevítve grafit keletkezik.
Ásványi szenek : tõzeg, lignit, barnakõszén, feketekõszén, antracit