II. feladatsor
1. feladat
Két fehér szilárd anyagot külön-külön vízben feloldunk. Ekkot egy színtelen
és egy világoskék oldat keletkezik. Összeöntve a két oldatot világoskék
csapadékot kapunk. A csapadék leszűrve, izzítva megfeketedik. A fekete
anyagon - izzó állapotban - egy elemi gázt áramoltatunk át: vöröses anyag
válik ki belőle.
a) Mi a két szilárd anyag, s mi az elemi gáz?
b) Írjuk le a folyamatok egyenleteit!
6 pont
2. feladat
A és B gáz az alábbi reakcióegyenlet szerint reagál
egymással:
A(g) + 2 B(g) <==>2 C(g)
Mérési eredmények szerint állandó hőmérsékleten:
7 pont
3. feladat
20,0 cm3 metil-alkohol-oldatot savas közegben kálium-dikromát
mérőoldattal titrálunk. CO2 és Cr3+-ion keletkezik.
A fogyás 25,0 cm3 0,100 mol/dm3 koncentrációjú mérőoldat.
a) Írjuk fel a folyamat reakcióegyenletét!
b) Hány g/dm3 töménységű a metil-alkohol-oldat?
6 pont
4. feladat
Két galváncellát kapcsolunk össze úgy, hogy a két pozitív sarkot és
a két negatív sarkot kötjük össze egymással. A galváncellák összeállítása:
1-es cella: Pb | 1 mol/dm3 Pb(NO3)2
|| 1 mol/dm3 AgNO3 | Ag
2-es cella: Pb | 1 mol/dm3 Pb(NO3)2
|| 1 mol/dm3 Cu(NO3)2 | Cu
Feltételezzük, hogy az oldatokat elválasztó diafragma csak az anionokat
engedi át.
a) Mialatt 350 C töltés halad át a cellákon, milyen folyamatok mennek
végbe?
b) Mely elektródoknak nő meg a tömege és mennyivel?
A standardpotenciálok: az ezüsté +0,799 V, a rézé +0,345 V, az ólomé
-0,126 V.
F = 96500 C/mol; Ar(Ag) = 107,9; Ar(Cu) = 63,5;
Ar(Pb) = 207,2.
10 pont
5. feladat
A vizet megfelelő arányban tartalmazó etil-alkohol-víz elegy is meggyújtható,
és az alkoholtartalom égése során keletkező hővel a víz teljes mennyisége
is elpárologhat. Ez történik, ha 10,0 cm3 50,0 tömegszázalékos
etanol-víz elegyet gyújtunk meg. Ekkor 111,6 kJ h? keletkezik.
a) Számítsuk ki az 50,0 tömegszázalékos etanol-víz elegy s?r?ségét!
b) Adjuk meg, hogy 100,0 cm3 50,0 tömegszázalékos etanol-víz
elegy készítéséhez hány cm3 etanolt és hány cm3 vizet
kell elegyíteni!
(etanol) = 0,789 g/cm3; (víz) = 1,00 g/cm3
Qk(etanol) = -277,8 kJ/mol; Qk(CO2)
= -394,0 kJ/mol
Qk(H2O,g) = -242,0 kJ/mol; Qk(H2O,f)
= -286,0 kJ/mol
11 pont
6. feladat
Magnézium-oxid és nátrium-oxid keverékéből 0,600 g-ot elkeverünk 400
cm3 vízben. (A térfogatváltozás elhanyagolható.) A kapott oldat
pH-ja 12,51.
Mekkora térfogatú 0,100 mol/dm3 koncentrációjú sósavval lehet a kiindulási porkeverék 1,00 grammját kloriddá alakítani?
13 pont
7. feladat
Van egy színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú
szerves anyagunk (A), amely 1200 C-on B és
C anyagra bomlik. Teljes átalakulás esetén a keletkezett
termékek össznyomása a kiindulási h?mérsékleten és térfogaton kétszerese
a kiindulási
A anyag nyomásának.
Ha a keletkező B vegyületet D vegyülettel reagáltatjuk H2SO4/HgSO4 katalizátor jelenlétében, egy standard állapotban gáz-halmazállapotú termékhez, E-hez jutunk. E a CuO-dal való reakció során F vegyületté alakul, elemi réz keletkezése közben.
F jellegzetes szagú, standard állapotban folyékony halmazállapotú vegyület, amely 400 C-on katalizátor jelenlétében G-vé alakul. Ez utóbbi reakció melléktermékei: G-vel azonos anyagmennyiségű CO2, illetve D.
A G vegyület színtelen, jellegzetes szagú vegyület, standard állapotban folyékony halmazállapotú; poláris és apoláris oldószerekben is jól oldódik.
Írjuk fel az A-G anyagok képletét, valamint a lezajlott kémiai reakciók egyenletét!
11 pont
8. feladat
Egy gázelegy hidrogént, metánt és egy ismeretlen, gáz-halmazállapotú
olefint tartalmaz.
Ha a gázelegy 20,0 cm3-ét platinakatalizátorral hozzuk érintkezésbe,
akkor annak térfogata - azonos nyomáson mérve - 10 %-kal csökken. A reakció
végén nem mutatható ki hidrogén a reakciótérben.
Az így képződött gázelegyhez 60,0 cm3 azonos állapotú oxigéngázt kevertek és a gázelegyet tökéletesen elégették. A reakció lezajlása, a képződött vízgőz lecsapódása után a maradék gáz - az eredeti h?mérsékleten és nyomáson - 39,0 cm3 volt, s ez KOH-os cs?ben 13,0 cm3-re csökkent.
Adjuk meg az eredeti gázelegy térfogatszázalékos összetételét!
16 pont