Az 1998/99. tanévi
                       ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY
első (iskolai) fordulójánakfeladatai
KÉMIÁBÓL
valamennyi gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló részére

II. feladatsor

1. feladat
Két fehér szilárd anyagot külön-külön vízben feloldunk. Ekkot egy színtelen és egy világoskék oldat keletkezik. Összeöntve a két oldatot világoskék csapadékot kapunk. A csapadék leszűrve, izzítva megfeketedik. A fekete anyagon - izzó állapotban - egy elemi gázt áramoltatunk át: vöröses anyag válik ki belőle.

a) Mi a két szilárd anyag, s mi az elemi gáz?
b) Írjuk le a folyamatok egyenleteit!

6 pont

2. feladat
A és B gáz az alábbi reakcióegyenlet szerint reagál egymással:

A(g) + 2 B(g) <==>2 C(g)

Mérési eredmények szerint állandó hőmérsékleten:

a) Határozzuk meg a kísérleti adatok alapján az átalakulás sebességi egyenletét!
b) hányszorosára növekszik a (p0 nyomás és állandó hőmérséklete tartás közben mért) v0 reakciósebesség, ha a gázelegy kezdeti nyomását - a tartály térfogatának csökkentésével és a hőmérséklet változatlanul hagyásával - a háromszorosára növeljük!

7 pont

3. feladat
20,0 cm3 metil-alkohol-oldatot savas közegben kálium-dikromát mérőoldattal titrálunk. CO2 és Cr3+-ion keletkezik. A fogyás 25,0 cm3 0,100 mol/dm3 koncentrációjú mérőoldat.

a) Írjuk fel a folyamat reakcióegyenletét!
b) Hány g/dm3 töménységű a metil-alkohol-oldat?

6 pont

4. feladat
Két galváncellát kapcsolunk össze úgy, hogy a két pozitív sarkot és a két negatív sarkot kötjük össze egymással. A galváncellák összeállítása:

1-es cella: Pb | 1 mol/dm3 Pb(NO3)2 || 1 mol/dm3 AgNO3 | Ag
2-es cella: Pb | 1 mol/dm3 Pb(NO3)2 || 1 mol/dm3 Cu(NO3)2 | Cu

Feltételezzük, hogy az oldatokat elválasztó diafragma csak az anionokat engedi át.
a) Mialatt 350 C töltés halad át a cellákon, milyen folyamatok mennek végbe?
b) Mely elektródoknak nő meg a tömege és mennyivel?

A standardpotenciálok: az ezüsté +0,799 V, a rézé +0,345 V, az ólomé -0,126 V.
F = 96500 C/mol; Ar(Ag) = 107,9; Ar(Cu) = 63,5; Ar(Pb) = 207,2.

10 pont

5. feladat
A vizet megfelelő arányban tartalmazó etil-alkohol-víz elegy is meggyújtható, és az alkoholtartalom égése során keletkező hővel a víz teljes mennyisége is elpárologhat. Ez történik, ha 10,0 cm3 50,0 tömegszázalékos etanol-víz elegyet gyújtunk meg. Ekkor 111,6 kJ h? keletkezik.

a) Számítsuk ki az 50,0 tömegszázalékos etanol-víz elegy s?r?ségét!
b) Adjuk meg, hogy 100,0 cm3 50,0 tömegszázalékos etanol-víz elegy készítéséhez hány cm3 etanolt és hány cm3 vizet kell elegyíteni!

(etanol) = 0,789 g/cm3; (víz) = 1,00 g/cm3

Qk(etanol) = -277,8 kJ/mol; Qk(CO2) = -394,0 kJ/mol
Qk(H2O,g) = -242,0 kJ/mol; Qk(H2O,f) = -286,0 kJ/mol

11 pont

6. feladat
Magnézium-oxid és nátrium-oxid keverékéből 0,600 g-ot elkeverünk 400 cm3 vízben. (A térfogatváltozás elhanyagolható.) A kapott oldat pH-ja 12,51.

Mekkora térfogatú 0,100  mol/dm3 koncentrációjú sósavval lehet a kiindulási porkeverék 1,00 grammját kloriddá alakítani?

13 pont

7. feladat
Van egy színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú szerves anyagunk (A), amely 1200 C-on B és C anyagra bomlik. Teljes átalakulás esetén a keletkezett termékek össznyomása a kiindulási h?mérsékleten és térfogaton kétszerese a kiindulási A anyag nyomásának.

Ha a keletkező B vegyületet D vegyülettel reagáltatjuk H2SO4/HgSO4 katalizátor jelenlétében, egy standard állapotban gáz-halmazállapotú termékhez, E-hez jutunk. E a CuO-dal való reakció során F vegyületté alakul, elemi réz keletkezése közben.

F jellegzetes szagú, standard állapotban folyékony halmazállapotú vegyület, amely 400 C-on katalizátor jelenlétében G-vé alakul. Ez utóbbi reakció melléktermékei: G-vel azonos anyagmennyiségű CO2, illetve D.

A G vegyület színtelen, jellegzetes szagú vegyület, standard állapotban folyékony halmazállapotú; poláris és apoláris oldószerekben is jól oldódik.

Írjuk fel az A-G anyagok képletét, valamint a lezajlott kémiai reakciók egyenletét!

11 pont

8. feladat
Egy gázelegy hidrogént, metánt és egy ismeretlen, gáz-halmazállapotú olefint tartalmaz.
Ha a gázelegy 20,0 cm3-ét platinakatalizátorral hozzuk érintkezésbe, akkor annak térfogata - azonos nyomáson mérve - 10 %-kal csökken. A reakció végén nem mutatható ki hidrogén a reakciótérben.

Az így képződött gázelegyhez 60,0 cm3 azonos állapotú oxigéngázt kevertek és a gázelegyet tökéletesen elégették. A reakció lezajlása, a képződött vízgőz lecsapódása után a maradék gáz - az eredeti h?mérsékleten és nyomáson - 39,0 cm3 volt, s ez KOH-os cs?ben 13,0 cm3-re csökkent.

Adjuk meg az eredeti gázelegy térfogatszázalékos összetételét!

16 pont



Vissza