A PAPÍR
A PAPÍR

A cellulóz
láncalakú polimer, amely mindig különbözõ
számú b-D-glükóz
molekula összekapcsolódásával jön létre
(1. ábra). Eredetétõl függõen az
átlagos polimerizációs foka 3000 és 8000
között van. A papírba kerülõ cellulóz
a feldolgozás közben hidrolizál így az átlagos
polimerizációs fok 600 és 1000 közöttire
csökken. 400 alatt a papír szilárdsága érezhetõen
romlik és 80 alatt a cellulóz elveszti rostképzõ
jellegét és már nem készíthetõ
belõle papír. A hidrolízis savas közegben (pl.
40%-os sósavban) egészen a monoszacharidig folytatódhat.
Celluláz
enzim hasonló hidrolízist eredményez. Ez az
enzim csírázó magvakban, gombákban és
a kérõdzõ állatok emésztõrendszerében
megtalálható.
A pentózokat
és más hexózokat is tartalmazó többnyire
elágazó polimereket hemicellulózoknak nevezzük.
A növények másik fontos alkotórésze a lignin.
Ez vátozatos szerkezetû molekula fenil-propán
vázakból épül fel. A lignin nevû polimer
összeköti és így merevvé teszi a cellulóz
rostokat ezért a feltárás alkalmával el kell
távolítani.
Az 1.ábrán
látható cellulóz molekulák egymás mellé
rendezõdnek és a 2-helyzetû hidroxilcsoportok valamint
a közelébe került 5-helyzetû CH2OH-csoportok
között hidrogénkötések
alakulnak ki. Az így összekapcsolódó molekulakötegek
erõs rostokat alkotnak, melyek a növények számára
nagyon fontos vázanyagok.
Az 1. táblázat néhány
papírfa kémiai összatételét adja meg:
1. táblázat:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Igen érdekes a fahamu kémiai
összetétele is: K2O, P2O5,
CaO, MgO, Fe2O3, SO3, SiO2
és Na2O. Tölgy esetén például
a hamu majdnem fele kálium-oxid, ezért jól használható
szappanfõzésre is.
A fás növenyek mellett
fontos nyersanyag még a gabona szalma is, melynek cellulóz
tartalma 40-45%. Egyéb növények közül például
a nád 42% a kukoricaszár 45% cellulózt
tartalmaz. Különleges célokra, pl. bankjegypapír
készítéséhez, egészen hosszú
(2-3 mm-es) rostokra is szükséglehet, ilyeneket állítanak
elõ lenbõl vagy manilai kenderbõl.
|
|